A (tiszta) víz az élővilág, így az ember számára is nélkülözhetetlen természeti erőforrás, amelynek eloszlása rendkívül változó. A földi élet kialakulásának előfeltétele és alapja, fejlődésünk meghatározó tényezője. A megfelelő minőségű víz korunk meghatározó nyersanyagforrása. Mennyiségileg globális szinten a készletek még elegendőek, azonban a minőségük fokozatosan romlik.
A Föld teljes vízkészlete ~2 milliárd km3 (egyes irodalmak eltérő mennyiségekkel számolhatnak, de nagyságrendileg azonosak!), melynek mintegy 30%-a kémiailag kötött formában van jelen (pl. kőzetek). Így a szabad vízkészlet 1,36 milliárd km3-re becsülhető. Ekkora mennyiségű víz elképzelése már-már gátat szab az emberi képzeleterőnek. Amennyiben a bolygónkon egyenletesen oszlatnánk el ezt a hatalmas mennyiséget, akkor közel 3 km vastagságban befedné a Földet! Azonban ennek ~97,5 %-a sósvíz és mindösszesen 2,5%-a édesvíz. Mindennapjainkat döntően ez a 2,5% határozza meg!
A Föld vízkészletének megoszlása az ÁTF (Általános Természetföldrajz) alapján:
- 82,3 % óceánokban, tengerekben
- 15,5 % kötött formában, kőzetburokban
- 1,7 % jégtakarók, gleccserek
- 0,5 % felszín alatti víz
- 0,01 % tavakban
- 0,0008 % légkörben
- 0,00006 % vízfolyásokban
Most gondoljuk kicsit tovább, honnan is nyerjük az általunk felhasznált vizet. Kétségkívül az óceánokban és tengerekben raktározódik a legnagyobb mennyiség, azonban ez sós víz formájában van jelen, 32-36 g/l sót tartalmaz. Felhasználása korlátozott, továbbá rendkívül költséges, azonban ne felejtsük el, hogy az elpárolgatással nyert víz már sómentes! A tengerparti területeken az ivóvizet felszín alatti vízkészletekből nyerik, ahol az édesvízlencse az eltérő sűrűségkülönbség miatt lebeg a sós lencsékben. Fokozott kitermelés eredményeként depressziós tölcsér jöhet létre, amely hatására a sósvíz megjelenik az édesvízben. Ezeken a területeken nagyon fontos, hogy a lehullott csapadékot a felszín alá, az édesvízlencsébe visszavezessék, hiszen ez az egyetlen édesvízforrásuk.
Jégtakarók és a gleccserekben tárolt víz egyre jobban fogy, hiszen az olvadás következtében belekerülnek a világtengerbe, ezzel növelve a sós víz mennyiségét, a világtengerek szintjét.
Bajkál - tó
Tavak közül érdemes megemlíteni a Bajkál-tót, amely a Föld édesvízkészletének mintegy 20%-át adja, ez megegyezik a Nagy-tavak együttes űrtartalmával. E tényezők miatt rendkívül fontos ezen tavak védelme, hiszen rendkívüli édesvízkészlet tárolódik bennük. Napjainkban a tavak vízminősége romlik az ipari és mezőgazdasági termelés következtében. A légkörbe kijuttatott szennyezőanyagok, nitrogén-oxidok, kén-dioxidok, széndioxid, VOC (illékony szerves vegyületek) stb. hozzájárulnak a vízkészleteink savasodásához, elszennyeződéséhez. Ezen szennyeződés történhet a légkörből száraz illetve nedves kihullás révén. A mezőgazdasági termelés során a felszíni és felszín alatti vízkészletek egyaránt szennyeződhetnek: a túlzott tápanyag kijuttatás hatására a szerves anyag, nitrit, nitrát, foszfor, peszticidek rendkívüli veszélyt jelentenek. Vízfolyásaink az ivóvíztermelés szempontjából kevésbé jelentősek, hiszen a vízminőségük miatt fokozott tisztítást kívánnak, ezért közvetlen kivétel nagyon ritka, partiszűrési rendszerek révén azonban biztosítható a vízellátás. Ezen kutakat a part közelében (15-20m) helyezik el, vízutánpótlásuk nagy részét a meder felől kapják. Hazánkban Szolnokon működik ilyen rendszerű ivóvízellátás. Ipari vagy egyéb felhasználásra azonban a felszíni vizeink alkalmasnak tekinthetők.
Elérkeztünk a legfontosabb csoporthoz, a felszín alatti vizekhez, melynek jelentősége hatalmas a távlati ivóvízellátást figyelembevéve. Hazánk ivóvízellátás, több mint 90%-ban a felszín alatti vizeinktől függ. Most gondoljunk vissza, hogy a Föld vízkészletének mindösszesen 0,5%-a raktározódik a felszín alatt!!
Felszín alatti vizek csoportosítása:
- talajvíz
- rétegvíz
- karsztvíz
- parti szűrésű vízkészlet
Felszín alatti vízkészletek a szennyeződésekre kevésbé érzékenyek (nem jelenti azt, hogy nem szennyezhetők el, sőt!!!!), emiatt meghatározó szerepet kapnak a víztermelésben. Hazánk rendkívül jó helyzetben van a felszín alatti vizek minőségét egy mennyiségét tekintve a medence jellege miatt. A későbbiekben részletesen kitérek a felszín alatti vízkészletekre, így a talajvízre, (belvízre), karsztvízre, rétegvizekre (hévíz (geotermikus energia), ártézi víz).
Utolsó kommentek